Beszámoló 2013. második negyedévről

Jelentés a zászlóalj második negyed éves tevékenységéről

 

Kedves Bajtársak! Ismét eltelt az évből három hónap, ezért eljött az ideje, hogy áttekintsük, mit is vittünk véghez ez alatt az idő alatt. Különleges volt a zászlóalj számára az elmúlt negyed év, ugyanis újfent bizonyítottuk, hogy a szegedi hármasok a legjobb, és legkeményebb fából faragott bakák a magyar katonai hagyományőrzésben. Na de lássuk, mi is történt velünk az elmúlt három hónapban.

 

Április:

Mint ahogy azt megszokhattuk április hónapja, a Tavaszi Hadjárat eseményei miatt a legtöbb rendezvényt tartalmazó, legtöbb munkát adó hónapok egyike. Ezen eseménysorozat keretein belül, mintegy 2 hónapos szervezőmunka eredménye után egyesületünk, a kecskeméti és váci bajtársakkal egyetemben, olyan tettet hajtott végre, melyet előttünk eddig soha senki.

Miután április 4-én részt vettünk a tápióbicskei ütközetben, ahol összesen 23 fővel képviseltettük magunkat és jártunk ismét élén a harcnak, ezt követően 13 fő arra vállalkozott, hogy elődei nyomdokain lépkedve gyalog tegye meg az utat a következő csata helyszínéig, Isaszegig. Ez a bátor egység mintegy 42 km-t teljes menetfelszerelésben megtéve a tervezettnél 1 órával hamarabb érkezett be Isaszegre, átvágva magát a Királyerdőn, ahová szintén először tettük be lábunkat. Külön öröm számomra, hogy mindenki, aki közülünk vállalta a menetet épségben, veszteség nélkül teljesítette a távot. Természetesen egy ilyen nagyszabású tettet, mint ahogy az lenni szokott irigykedve nézik azok, akik tudják magukról, hogy hasonlóra képtelenek lennének. Én úgy vélem, mi tudjuk mit jelent ez a menet, és bölcsebbek vagyunk annál, minthogy leálljunk bárkivel is vitatkozni hadjáratunk értékét illetően. Én ezúton is, még egyszer szívből gratulálok mindazoknak, akik vállalták és teljesítették ezt a nem minden napi útvonalat. Ez természetesen szól a kecskeméti és váci bajtársaknak, továbbá köszönet a kecskeméti Nádor huszároknak a biztosításért, a felderítő munkáért, és kíséretért.

Ez a kompánia a fárasztó menet után a kecskeméti bajtársakkal együtt adta az isaszegi csatában a magyar balszárnyat és centrumot. Meg kell említenem, hogy mint bizonyára mindenki tudja, az isaszegi csatajelent mindig is a lovasság csatája volt igazán. Idén azonban valahogy mégis a gyalogságra terelődött a figyelem, mi adtuk a csata látványos elemeit.

Vasárnap még mindig nem térhettünk haza pihenni, hanem részt vettünk a gödöllői kastély udvar tartott díszszemlén is. Miután ez a négy nap, mondhatjuk négy eseményt is tartogatott magában, ezért Dr. Vass László alezredes úrral úgy határoztunk, hogy négy rendezvényben könyveljük a jelenléti ívben ezt a hétvégét. Tehát volt, aki összesen 4 részvételt teljesített a hétvégén.

Ezt követően valamivel pihentetőbb napok köszöntöttek ránk. Április 13-án a MATASZ megye vezetőjének, dr. Palotai Jenő ezredes úr kérésére egy fogadást és előadást adtunk Újszentivánon a laktanya alakuló terén a Német Tartalékos Szövetség küldöttjeinek, akik a MATASZ vendégeiként érkeztek Szegedre. A német tiszturak örömmel látták, hogy milyen komoly katonai hagyományőrző munkát végzünk. Mint tudjuk, Németországban a katonai hadtörténelem nem tekint olyan nagy múltra vissza, és ami volt is, ma rossz szemmel nézi a társadalom.

Amíg itthon a német tiszturakat láttuk vendégül, addig Pop Hunor tizedes és Ladó Attila őrvezető a csehországi Valtice-ben teljesített szolgálatot egy Napóleon kori gyalogsági kiképzésen. Részletesen beszámolót a fent említett altisztektől lehet kérni.

Április 19-20-án már megszokott módon Gyenesdiás Rügyfakadás Tavaszünnepén vettünk részt a polgármester úr meghívására. A különítmény sikeresen teljesítette a feladatát a rendezvényen, olyannyira, hogy még a Zala Megyei Hírlap címlapjára is felkerültünk, és mintegy két oldalas cikk foglalkozott velünk, és a rendezvényen általunk verbuvált gyermek csapatról.

Következő hétvégén Tárnok István őrnagy úr szervezésében megrendezett felvidéki hadjáratra utaztunk 6 fővel. Némileg változott az útvonal a tavalyihoz képest, de szerencsére és a szlovák rendőrségnek is köszönhetően idén is átmehettünk menetben a Duna hídon. A változások ellenére idén is felejthetetlen három napot töltöttünk a Felvidéken, és jártuk be a településeket. Reméljük jövőre is lesz módunk elutazni.

Április 30-án, kedden, a hónap utolsó napján rendezték meg az „Utászok napját” Szentesen a Damjanich laktanyában. A nagy meleg ellenére sikeresen teljesítettük a feladatunkat, és külön öröm, hogy idén a tüzérség és pontosan érkezett, sőt pontosan tüzelt a löveggel.

Így tehát a Tavaszi Hadjárat négy eseményét is beleszámítva összesen 9 programon vettünk részt áprilisban.

 

 

 

Május:

E hónap első felében sajnos nem volt rendezvénye a zászlóaljnak. A hónap második két hete azonban már annál több programot tartogatott.

Május 17-én 5 fővel utaztunk fel Budapestre, az MHKHSZ éves rendes közgyűlésére. Azonban az ülést megelőzően meghívást kaptunk a Hősök terén rendezett „Helyőrségi Tavaszi Szemle” ünnepségre, mely az vitéz Szurmay Budapest Helyőrség Dandár éves rendes ünnepsége. Itt volt alkalmunk tisztelegni Varga Tamás államtitkár úr és Dr. Benkő Tibor vezérezredes úr előtt. Sajnos e rendezvény nem telt el viszontagságok nélkül, ugyanis a szervezők megtilották számunkra, hogy fegyvert vigyünk be a térre, még a tiszturaktól is elvették a tiszti oldalfegyvert. Ez nem kis ellenérzést váltott ki belőlünk, de a Szövetség közleményt adott ki ez ügyben, ezzel megoldotta a helyzetet. Ezzel egy időben Szegeden a Szeged napja ünnepségei zajlottak, és mivel rendhagyó módon nem szombaton reggel került sor a hídi vásár megnyitójára és a díszközgyűlésre, ezért egy kisebb egységgel tudtuk magunkat képviseltetni Veres Csaba százados úr parancsnoksága alatt.

Május 18-19-e hétvégéjén összesen négy rendezvényen is szükség volt zászlóaljunkra. A kecskeméti bajtársak a Ludovika fesztiválon vettek részt az Orczy kertben. Azonban a segítségünket kérték, hiszen dobossal nem rendelkeztek a hétvégére. Ezt az űrt Tóth Bence tizedes töltötte be, így mi, a szegedi hármasok is képviseltettük magunkat a rendezvényen.

Május 18-án Csabacsüdön ismét hadijátékot szerveztek Békés megyei kollégáink. A zászlóalj különítményét, mely főleg a tüzérségből állt Bolgár József alezredes úr vezette a rendezvényen, és két löveggel segítették a csatabemutatót. Május 19-én Bordányban falunapokra került sor, ahol díszegységként teljesített szolgálatot bordányi szakaszunk Veres Csaba százados úr parancsnoksága alatt.

Végezetül, pedig, ahogy már megszokhattuk Dr. Juhász János százados úr képviselte zászlóaljunkat a csíksomlyói zarándoklaton, Székelyföldön. Így a hatalmas tömegből ismét kiemelkedett a zászlóalj lobogója.

Május 25-én Csepi László őrnagy úr ismét megkérte a zászlóaljat, hogy adjon díszegységet a Bajtársi Klub koszorúzásain a Kossuth és a Török Ignác laktanyáknál, ahová három fővel tudtunk elmenni. Május 26-a vasárnapjára esett idén a Hősök napja. Ez alkalomból Algyőn és Újszentivánon tartottak megemlékezéseket, melyeken zászlóaljunk szintén részt vett. Így ebben a hónapban is összesen 9 programunk volt.

 

 

Június:

A hónap első napján rendezték meg Budapesten a Stefánia Palotában a MATASZ éves rendes közgyűlését, melyre engem is meghívtak, így képviseltem a zászlóaljat az ülésen. Sajnos előrelépés nem történt egyetlen kérdésben sem, így eredménytelen volt az ülés.

Szintén e napon Békésszentandráson, az ottani szakaszunk Bolgár Tünde hadnagy asszony vezetésével részt vett egy visszahonosítási állampolgársági eskütételen. A hadnagy részletesen jelentésben számolt be a rendezvényen történtekről és résztvevőkről, melyet ezúton is köszönünk.

Június 4-én, Trianon ünnepén, Újszentivánon koszorúzást tartottak ahol Tóth Zoltán őrmester és Tóth Bence tizedes urak képviselték zászlóaljunkat. Másnap a szőregi Kossuth általános iskola meghívásának tettünk eleget egy 4 fős egységgel, és tartottunk előadást a szabadságharc hadtörténetéről.

Június 7-9-e hétvégéje különleges eseményt hozott számunkra. Székelyföld egy olyan vidékén volt szerencsénk járni, ahol eddig még nem jártunk. Dr. Kádár László őrnagy úr és Tamás Sándor elnök úr szervezésében került sor a Háromszéki Huszártoborzóra, melyet Erdővidék varázslatos lankás tájain rendeztek meg. Külön öröm beszámolnom róla, hogy alezredes úr és én is lovon teljesítettük a hadjáratot, felelevenítendő, hogy a vezérkari tisztek egykor lovon közlekedtek, akkor is ha nem lovassági tisztekről beszélünk. Bár többször megáztunk szombaton, mégis felejthetetlen volt bejárni Barótot, Vargyast, Bibarcfalvát, és a többi települést, ahol nagy szívvel fogadtak bennünket székely testvéreink. Fájó szívvel hagytuk magunk mögött Háromszék szép vidékét.

Június 16-án Tiszaszigeten vettünk részt egy rendezvényen. Tábori lelkészünk, Fazakas Gusztáv atya kérte, hogy adjunk díszegységet a falu bevezető útja mellett felállításra került feszület avatásán, és az azt megelőző szentmisén, melyet Kiss-Rigó László püspök úr celebrált. A hatalmas forróság ellenére, mely a templomban várt minket sikerrel teljesítettük feladatunkat.

Végezetül pedig június utolsó hétvégéjén Baráth Gábor százados úr meghívására részt vettünk Hódmezővásárhelyen a Kéktó fesztiválon. Tavaly első ízben vettünk részt programon, mely főleg egy lovas rendezvény, ezért egyfajta statiszta szerepet játszottunk. Mégis jól éreztük magunkat, és bízom benne, hogy jövőre is ott lehetünk e programon.

Ezt követően szintén Hódmezővásárhelyen kértek fel bennünket, hogy lássunk el díszelgő feladatokat a Szent Iván templomban. Ugyanis 29-én (szombat) délután Kovács Ferenc, egykori honvédtiszt szervezésében a Szent Jobb országjárásának 75. évfordulója alkalmából megemlékezésre került sor, melyre a Magyar Koronaőrök Egyesülete is megérkezett a Szent Korona másolatával egyetemben. Így volt szerencsénk legszentebb ereklyénk hiteles másolata mellett díszegységként szolgálni. Összesen tehát 8 rendezvénnyel büszkélkedhetünk június hónapját tekintve.

 

Összegzés, egyebek:

E három hónap tehát 26 programot hozott a zászlóalj életébe. A programok mellett több egyéb eseményről is be kell számolnom.

Először is a kitüntetéseket illetően. Április 28-án Izsán Tárnok őrnagy úr megtisztelt engem a Szini Sebő Alajos emlékéremmel, amiért második alkalommal vettem részt a felvidéki hadjáraton. Május 17-én az MHKHSZ éves rendezvényén a következő bajtársainkat tüntették ki. Arany érdemkeresztben részesült Bolgár Attila főhadnagy úr. Ezüst érdemkeresztet kapott Tóth Bence és Pop Hunor tizedes úr. Bronz érdemkeresztet vehetett át Ladó Attila őrvezető. Előléptetések e három hónapban nem történtek a zászlóaljban.

Azonban volt egy fontos kinevezés, mely külön kiemelést érdemel. Az MHKHSZ közgyűlése május 17-i közgyűlésén parancsnokunkat, Dr. Vass László alezredes urat egyhangú szavazással megválasztották a Szövetség Ügyvezető Alelnökévé, vagyis vezérkari főnökévé, ha úgy tetszik második emberévé.  Így ismét feladata lett a szövetség ügyeinek intézése, a zászlóalj vezetése mellett. A zászlóalj nevében ezúton is gratulálok az alezredes úrnak, és jó munkát, erőt és kitartást kívánok e fontos poszt ellátásához.

Kilépésről illetve új tagról szintén nem tudok beszámolni ebben a negyed évben, így a zászlóalj összlétszáma továbbra is 74 fő. Azonban nemrég egy Excel táblában igyekeztem a zászlóalj tagjait összefogni elérhetőségeik, lakcímük és egyéb adataik szerint. Ide egyben felvezettem, és alezredes úrral egyeztettem, hogy kit tekintünk jelenleg „aktív” állományú, avagy „passzív” állományú tagnak. Értelemszerűen utóbbi kategóriába került, akit évek óta nem láttunk, és akiről tudjuk, hogy tartósan külföldön tartózkodik. Szeretnélek kérni ezúton is titeket, hogy az évzárón, aki megjelenik, keressen majd meg adategyeztetés céljából.

Továbbá tájékoztatni szeretnélek benneteket, hogy a Szövetség ismét rendelkezik „jelvényekkel” melyek kötelezőek minden tagunk számára. Tehát, aki még nem rendelkezik ilyen jelvénnyel az jelentkezzen nálam. A legénység esetében 2 500 Ft-ba, tisztek esetén 3 125 Ft-ba került a jelvény. Ez egy letéti összeg, melyet visszakaptok, ha esetleg kilépés történik az egyesületből, feltéve, ha visszaszolgáltatjátok a jelvényt a zászlóalj parancsnokságának.

Végezetül pedig szeretném megköszönni azoknak a bajtársaknak a munkáját, akik az elmúlt három hónapban segítették a zászlóaljat, és valamely rendezvényen tisztességgel helyt álltak.

 

                                                                                                                           Kiss Kornél

Szeged, 2013. július 1.                                                                                      hő. hadnagy

                                                                                                                        táborkari főnök